2013. április 15., hétfő

7. rész

Niall szemszöge:

Ha azt tudná ez a lány, hogy a balesete előtt mik történtek, valahogy megkönnyebbítené a helyzetem... De nem. Nem emlékszik semmire. Nem emlékszik, mikor előző nap haza felé hülyéskedtünk és csak beszélgettünk, majd valahogy feljött a barát/barátnő téma és ő olyan láng vörös arccal (amit nagyon szeretek, olyankor mindig kis cuki) vallotta be nekem, hogy ő az első percektől fogva szeretett, csak félt bevallani nekem, nehogy a barátságunk menjen vele kárba. Ha emlékezne az első csókunkra! Bárcsak... De nem. Most újra kell kezdenem, hogy minden feszültsége elmúljon. Hiszen lehet, látszik rajta, hogy ő erős és most magának se vallja be az egészet, de egy biztos, még pedig az, hogy néhány nap múlva, mikor minden leesik neki, hogy nincs már neki szülője... Muszáj ott lennem vele! Igen! biztosan ott leszek mellette egész végig!....
-Niall ébresztő! Megérkeztünk. Vidd a kis hercegnődet be, majd mi bepakolunk!- szinte már suttogott Liam, nehogy felébressze Merient, aki az ölemben szuszogva aludt. Én csak bólintottam, majd szorosabban felemeltem, bevittem a házba. Fel vittem, majd le raktam az ágyamba ott óvatosan levettem róla a cipőjét és a vizes pólóját és nadrágját is. Közben éreztem ahogy ég a fejem, olyan gyönyörű! Felraktam rá az egyik száraz pólóm és alsómat majd betakartam a takaróval és kimentem le a nappaliba a többiekhez. Mikor leértem  egy emberként mindenki lerohant és rám ugrottak. Röhögtünk, majd mind komolyan rám nézett, de nem mertek megszólalni.
-Emlékszik rá?- kérdezte Liam
-Mire is?
-NIAAAALL!!! Arra, Hogy össze jöttetek!- válaszolt Louis.
-Ja, nem hiszem, mert mikor a kórházban adtam neki puszit csak értetlenül mosolygott...- kunnyúlt le kicsit a szám széle.
-Sajnáljuk!- biztatóan mosolygott Zayn.
-Mindegy. Megyek Merienhez aludni, ne legyen egyedül!
-Nem inkább azért, hogy TE ne legyél egyedül?- húzogatta a szemöldökét Harry.
-Hülye vagy Hazz!
Mikor felértem vettem egy nagy levegőt az ajtó előtt, majd ninja üzemben belopóztam lezuhanyoztam és befeküdtem mellé. Egy ideig néztem ahogy alszik, majd elaludtam.

Louis szemszöge:
Niall felrohant a lépcsőn, mintha itt se volt...
-Oké! Össze kell őket hoznunk valahogy skacok!-mondtam halk üzemmódban a maradék embernek aki itt volt, vagyis Harrynek és Zaynnek.
-De hogyan? A csaj pont azt felejti el mikor össze jönnek? Mi ez már- vágott hülye fejet Harry.
- Oh kedvesem! Majd azt meglátjuk! - kacsintottam rá- na szóval!! A terv a következő! Amikor.......


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése