Sziasztok! vááá köszönöm a díjakat, pipákat, komikat, a 16 feliratkozót és a több mint 7000 oldalmegtekintéést! Annyira örülök neki, hogy vá. Na ezt is elmagyaráztam, mindegy... Itt az új rész is!? Amúgy 2 nap múlva suli, így lehet egyre ritkábban lesznek új részek, de igyekszem. Csak tudjátok, most leszek kilencedikes, ebből az jön le, hogy új suli, ami olyan több mint egy órányira van innen és asszem' háromig bent kell majd tartózkodni, aztán ha minden jól megy szaxofonozni is fogok, így nem fogom abba hagyni a zenei pályám (6 év furulya.. suli miatt abba hagytam) . SOO mindenkinek jó sulikezdést kívánok éééééés, hogy teljesítsetek jól, legyen szép tanévetek ééés még sok mást is! Na többet nem is húzom az időt, jó olvasást!
ui.: Komikat még mindig örömmel várok!:)
Ezer puszi: Kincső.xx
Merien szemszöge:
A fűben fekve bámulok ki egyszerűen a fejemből. Miért nem értek semmit? Ez egy álomnak kellene lennie, hogy miközben alszom, bármit álmodhassak, erre, olyan mint a valóság. Itt is gondolkodom.
"Ugyan már Merien térj észhez, és fogd fel, hogy ez már a te életed is. Segítened kell megtalálni a másik Élőholtat, és csak ti találhatjátok meg egymást." Ül le mellém Harry.
-Ha tényleg igazak, akkor te mi vagy? Kobold? Űrlény? Várj kitalálom... Meleg aki az unikornisán szokott utazni!-képedem el, mert picit kezd már idegesíteni ez az egész, hogy nem értem ezt. "Szeretnéd mi Mer?"- nevet fel, majd picit eltorzul az arca, mintha valami bántaná, miközben a hátához nyúl. Ahogy vissza rakná kezeit, két tollat tart a markában. Egy hosszúkásabb hófehér, míg a másik szinte éj-fekete toll. "Melyik tetszik jobban?"- tartja felém mind kettőt, hogy döntsem el. Az egyik túl sötét, míg a másik rikítóan világos.
-Kettő köztit választom.- mondom ki határozottan, bár nem értem miért kell ilyenre válaszolnom. Harry csak ledöbbenten figyel, majd mikor tudatosul benne, mit válaszolok, halványan mosolyog, majd a feketére rakja a fehéret és megcsókolja ajkával őket. A két toll, csak elkezd erősen világítani, majd halvány perzselő szikrákat szórnak, de mégsem ijedek meg. Összezárom szemhéjamat, túl erős a fény. Várok pár pillanatot, majd újra kinyitom és egy kettő közti méretű, szürke tollat látok, ahogy Harry azt tartja. Igen, azt hiszem ez a szín nagyon tetszik. Kicsit több benne a fehér, ezért nem az a sötét szürke, picit mintha hamuszürke lenne, de világosabba. A srác csak mosolyog, majd a háta mögé rakja.
Mikor újra kinyitottam a szemem, Niall csupasz mellkasán találtam magam. A telefonom reggeli ébresztőjére keltem ami Muse-Supremacy volt, és így utólag picit meg is bántam, mert egy enyhe szívrohamom volt miatta. Az alattam lévő ember is elkezdett mocorogni a zene hallatán, majd egy hangos nyögésre kuncogva lemásztam róla, mire rögtön kipattant a szeme és a telefonomat kinyomta majd a takarót a fejére húzta. Csak nevetni tudtam rajta, így elkezdtem ugrálni az ágyon és néha-néha rajta is énekelve a dalt. Persze egy idő után a karomnál lehúzott ezért ráestem.
-Jó reggelt.-pusziltam arcon.
-Már ezért nekem is jobb.-csókolt meg.
-Ügye jössz megnézni holnap a reptéren?-kérdeztem nagy boci szemekkel, hogy hassak rá.
-Nem is tudom, hogy rá érek... Tudod a barátnőmet kell megnéznem hogyan táncol...-mondta sajnálóan, ami nem tartott sokáig, mert elnevettük magunkat.
-Izgulok!-húztam el az o betűt, miközben elhelyezkedtünk a helyünkön az emberek közt. Rajtam egy Zayntől csórt sapka, fekete cica naci és egy farmer mellény, ami alatt volt a nagy bő szürke pulcsim persze az ugyanúgy szürke pólóm se maradhatott le. Arianán is volt sapka, míg egy fekete felső és gatya, a derekára kötve egy kockás inggel. Ő a telefonnál állt meg és csinált úgy mintha hívna valakit, mikor a fiúk elkezdték felvenni a táncot és kezdődhetett a "SHOW".
Ahogy a zene felcsendült rögtön elkezdtünk táncolni, és le se tudtam magamról vakarni a mosolyom, annyira élveztem. Főleg úgy, hogy tudtam Niall figyel. Ugyan görcsöltem, de amint elkezdtem rögtön elmúlt az egész, és úgy éreztem egyedül vagyok a zenével és vele keringőzöm. Talán ezzel tudnám legjobban jellemezni, az érzelmeim a táncról. Mikor befejeztük, csak nevetni tudtunk, lehet hogy az izgulás most jött ki, bár a nevetés indokát nem tudjuk. Oda futottam Niallhez és az ölébe ugrottam, így lejött a kapucnija, ezzel felfedve önmagát.
-Ügyes voltál! Waow.-nevetve megcsókolt. Hallottuk, hogy mellettünk kattannak a készülékek, és hogy egyre többen kérdezősködnek, de nem foglalkozva velük, mentünk is haza.
~~
Alig voltam nyugiban fél óránál a szobámban fekve az ágyon, mikor berontott Harry és Zayn és közölték, hogy kezdődik a kiképzésem. Nem értettem semmit, de mikor kinyitottam a nappaliba, mintha nem is ott lettem volna. Ugyanis tényleg nem úgy nézett ki, mint a nappalink. Beljebb mentem és körül néztem. Mindenhol növények és fák, amit nagyon nem értettem. Kicsit messzebb, volt egy óriási nagy fa tábla, amire minden fajta fegyver volt kiakasztva. Jobbra tőle néhány céltábla, zsámolyok és mászófal is volt. Egyre nagyobb lett a szemem, majd inkább hátrálni kezdtem a szobából, de mikor megfordultam egy mellkasnak mentem neki.
-Lehet szólnunk kellett volna neked erről.-nevetett fel jóízűen a fekete hajú, majd a fegyverekhez húzott.
-De mi ez? És hogyan csináltátok??-kérdeztem remegő hangon tőle.
-Kedves Merien, most már igazán elhihetnéd, az álmaidat.. Ugyanis ez nem vicc. Na, válassz fegyvert.- mosolygott ártatlanul, majd arrébb állt. Nem tudom, hogyan és egyáltalán miért nem dühöngtem, és miért nem kérdőjeleztem meg jobban, pedig tehettem volna, de az agyam azt súgta nincs értelme, és hiszek benne, hogy igazat mondanak. Kicsi kételyeim ugyan vannak, de kibírom. Vettem egy nagy levegőt és megnéztem mik vannak. Kardok, lándzsák, tőrök és még sok ilyen, de csak egy dolog fogott meg igazán. Az íj. Gyönyörű fekete színű, azon vörös színnel kanyargó csík, amely mind kér oldalán egy kígyó fej nézett rám, méregzöld íriszeivel. A nyilak is feketében pompáztak, de a tollak vérszínben festettek. A hegyes rész is ólom sötét volt. Csillogó szemekkel vettem le, és reflexből a táblához gyalogoltam majd egy nyíllal a kezemben és az íjat fogva, kifeszítettem azt. Becsuktam a szemem miközben vettem egy nagy levegőt. Mikor kinyitottam a szemem, becéloztam és lőttem. Nem hittem a szememnek, hogy mi történt.
-Jó reggelt.-pusziltam arcon.
-Már ezért nekem is jobb.-csókolt meg.
-Ügye jössz megnézni holnap a reptéren?-kérdeztem nagy boci szemekkel, hogy hassak rá.
-Nem is tudom, hogy rá érek... Tudod a barátnőmet kell megnéznem hogyan táncol...-mondta sajnálóan, ami nem tartott sokáig, mert elnevettük magunkat.
~~~másnap a repülőtéren~~~
Ahogy a zene felcsendült rögtön elkezdtünk táncolni, és le se tudtam magamról vakarni a mosolyom, annyira élveztem. Főleg úgy, hogy tudtam Niall figyel. Ugyan görcsöltem, de amint elkezdtem rögtön elmúlt az egész, és úgy éreztem egyedül vagyok a zenével és vele keringőzöm. Talán ezzel tudnám legjobban jellemezni, az érzelmeim a táncról. Mikor befejeztük, csak nevetni tudtunk, lehet hogy az izgulás most jött ki, bár a nevetés indokát nem tudjuk. Oda futottam Niallhez és az ölébe ugrottam, így lejött a kapucnija, ezzel felfedve önmagát.
-Ügyes voltál! Waow.-nevetve megcsókolt. Hallottuk, hogy mellettünk kattannak a készülékek, és hogy egyre többen kérdezősködnek, de nem foglalkozva velük, mentünk is haza.
~~
Alig voltam nyugiban fél óránál a szobámban fekve az ágyon, mikor berontott Harry és Zayn és közölték, hogy kezdődik a kiképzésem. Nem értettem semmit, de mikor kinyitottam a nappaliba, mintha nem is ott lettem volna. Ugyanis tényleg nem úgy nézett ki, mint a nappalink. Beljebb mentem és körül néztem. Mindenhol növények és fák, amit nagyon nem értettem. Kicsit messzebb, volt egy óriási nagy fa tábla, amire minden fajta fegyver volt kiakasztva. Jobbra tőle néhány céltábla, zsámolyok és mászófal is volt. Egyre nagyobb lett a szemem, majd inkább hátrálni kezdtem a szobából, de mikor megfordultam egy mellkasnak mentem neki.
-Lehet szólnunk kellett volna neked erről.-nevetett fel jóízűen a fekete hajú, majd a fegyverekhez húzott.
-De mi ez? És hogyan csináltátok??-kérdeztem remegő hangon tőle.
-Kedves Merien, most már igazán elhihetnéd, az álmaidat.. Ugyanis ez nem vicc. Na, válassz fegyvert.- mosolygott ártatlanul, majd arrébb állt. Nem tudom, hogyan és egyáltalán miért nem dühöngtem, és miért nem kérdőjeleztem meg jobban, pedig tehettem volna, de az agyam azt súgta nincs értelme, és hiszek benne, hogy igazat mondanak. Kicsi kételyeim ugyan vannak, de kibírom. Vettem egy nagy levegőt és megnéztem mik vannak. Kardok, lándzsák, tőrök és még sok ilyen, de csak egy dolog fogott meg igazán. Az íj. Gyönyörű fekete színű, azon vörös színnel kanyargó csík, amely mind kér oldalán egy kígyó fej nézett rám, méregzöld íriszeivel. A nyilak is feketében pompáztak, de a tollak vérszínben festettek. A hegyes rész is ólom sötét volt. Csillogó szemekkel vettem le, és reflexből a táblához gyalogoltam majd egy nyíllal a kezemben és az íjat fogva, kifeszítettem azt. Becsuktam a szemem miközben vettem egy nagy levegőt. Mikor kinyitottam a szemem, becéloztam és lőttem. Nem hittem a szememnek, hogy mi történt.
